A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2026. október 1-jén rendezte meg a „Szakképző iskolák szakmai napja a duális képzés támogatásáért” című rendezvényét. A szakmai nap előadásai a szakképzés aktuális helyzetét, a budapesti adatokat, a duális képzés gyakorlati működését, az oktatást támogató fejlesztéseket, valamint az iskola és a gazdasági szereplők együttműködésének lehetőségeit több oldalról vizsgálták.
A rendezvényen a Vendéglátóipari Szakképzési Oktatási Egyesület (VSZOE) is képviseltette magát. A program több pontja közvetlenül érintette a turizmus–vendéglátás ágazatban működő szakképző intézményeket, ezért az alábbiakban részletesebben is összefoglaljuk a szakmai nap legfontosabb információit és tapasztalatait.
Dr. Pusztai Zsuzsanna: hálózatban a tudás – együttműködés, tudásmegosztás és szakmai fejlesztések
Dr. Pusztai Zsuzsanna, az Innovatív Képzéstámogató Központ szakmai igazgatója előadásában a szakképzésben megvalósuló együttműködés, tudásmegosztás és hálózatosodás rendszerét, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket mutatta be.
Az együttműködés több szinten valósulhat meg: a tanulói közösségektől és az intézményen belüli oktatói együttműködésektől egészen a regionális és országos szakmai hálózatokig. Utóbbiak az intézmények, oktatók, intézményvezetők és duális partnerek közötti tudás- és jógyakorlat-megosztást is szolgálják. Az előadás egyik fontos gondolata volt, hogy ezek a hálózatok nem feltétlenül jönnek létre maguktól: szükség van olyan szereplőkre, amelyek katalizálják az együttműködést. Az IKK ezt a szerepet országos szinten is felvállalta.
Az előadás részletesen bemutatta a Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében folyó munkát is. A program két fontos területre koncentrál: a szakmai oktatás és vizsgáztatás módszertanának megújítására, valamint a pályaorientáció megerősítésére. A megvalósítás három régióban, összesen 16 szakképzési centrum és 134 iskola bevonásával történik. Az együttműködésben a szakképző intézmények mellett duális partnerek és kamarák, felsőoktatási és szakmai partnerek, civil szervezetek, valamint pedagógiai szakszolgálatok is részt vesznek.
A duális partnerek mindkét fejlesztési területen szerepet kapnak. Feladataik között megjelenik a munkaerőpiaci igények becsatornázása, a valós vállalati környezet biztosítása, a szakmai együttműködés és a programok szakmai támogatása. A szakmai oktatás és vizsgáztatás módszertani fejlesztésében 100 partnerszervezet vesz részt, többek között projekt- és vizsgafeladatok kialakításában, véleményezésében, pilotprogramokban és a gyakorlati alkalmazásban. A pályaorientációs komponenshez 320 partnerszervezet kapcsolódik; itt a szakmák, karrierutak és kompetenciák bemutatása, az élményalapú tapasztalatszerzés és a munkahelyi szocializáció is megjelenik.
A bemutatott eredmények között 130 összegyűjtött jó gyakorlat és 960 projekt- és vizsgafeladat szerepelt. A programban módszertani fejlesztések, képzési programok és mentorálási tevékenységek is készültek, a pályaorientáció területén pedig további 162 jó gyakorlatot gyűjtöttek össze. Az elkészült módszertani kézikönyvek, gyakorlati alkalmazást segítő tartalmak, projektsablonok és folyamatábrák az intézmények mindennapi munkájában is használható segítséget kívánnak adni.
A turizmus–vendéglátás is része az országos szakmai hálózatnak
A bemutatott ágazati hálózatok között önálló területként szerepel a turizmus–vendéglátás is. Az IKK hálózati rendszerében szakmai rendezvények és webináriumok, oktatói továbbképzések, szakmai-módszertani segédanyagok, jógyakorlat-gyűjtemények és tanácsadói támogatás kapcsolódik az ágazatokhoz.
Az előadásban bemutatott oktatói továbbképzések között számos, közvetlenül a vendéglátó szakmákhoz kapcsolódó program szerepelt. Ilyen például a fagylalt- és parfékészítés, a modern tortadíszítés, a tányérdesszertek és modern pohárkrémek készítése, a nemzetközi cukrászati ismeretek, a csokoládékészítés és díszítéstechnika, valamint a desszertek és tányérdesszertek készítése.
A vendégtéri szakemberekhez kapcsolódóan megjelentek az új trendek és elvárások a pincér–vendégtéri szakember munkájában, továbbá bartender- és baristaismeretek, illetve sommelier-ismeretek. A szakács szakmához kapcsolódóan a modern konyhatechnológiák és allergének, valamint a gasztronómia mesterszintű tudásával foglalkozó továbbképzés is szerepelt a kínálatban.
A továbbképzések mellett vállalati helyszíni képzések és gyárlátogatások is részei a rendszernek, vagyis az oktatók szakmai fejlődése nem kizárólag tantermi vagy online formában történik, hanem közvetlenül a gazdasági környezethez is kapcsolódhat.
Dr. Pusztai Zsuzsanna bemutatta a 2026/2027-es tanévre tervezett webináriumokat is. Ezek témái között szerepel többek között a mesterséges intelligencia alkalmazása a tanításban, a tanulói támogatás és jóllét, a módszertani megújulás, a nemzetköziesítés, valamint az oktatói munkát támogató digitális eszközök használata.
Az előadás kitért az inkluzív szakképző intézmény pilotprogramjára is. A program a befogadó, támogató iskolai környezet kialakítását és a korai iskolaelhagyás megelőzését kapcsolja össze. Ennek része a tanulók beilleszkedésének támogatása, a közösségépítés, a kortárssegítés és a mentorálás.
Az IKK által bemutatott fejlesztésekben így az ágazati szakmai tartalom, az oktatók továbbképzése, a duális partnerek bevonása, a pályaorientáció, a módszertani fejlesztés és a tanulók támogatása egymáshoz kapcsolódó területekként jelent meg.
Sz. Horváth Mária: mit mutatnak a budapesti szakképzés adatai?
Sz. Horváth Mária mérés-értékelési szakértő a 2022–2025 közötti időszak budapesti szakképzési adatait elemezte. Az előadás nemcsak a teljes tanulói létszám változását vizsgálta, hanem külön bontásban mutatta be a technikumi és szakképző iskolai képzést, a tanulói és felnőttképzési jogviszonyt, az ágazatokat, valamint a belépő és végzős évfolyamokat is.
A bemutatott adatok alapján a budapesti szakképzésben mintegy 55 ezer fő tanul, és a fővárosi szakképzés egyik meghatározó sajátossága a technikumi képzés súlya: a tanulók körülbelül 80 százaléka technikumban tanul. Másképpen megfogalmazva: a budapesti szakképzésben részt vevők négyötöde technikusi végzettséget adó szakmát tanul.
A technikumi képzésen belül szintén körülbelül 80 százalék a tanulói jogviszonyban részt vevők aránya, akiknek többsége az ötéves technikumi képzésben tanul. Bár a felnőttképzési jogviszonyban tanulók száma 2024-ig emelkedett, a két jogviszony egymáshoz viszonyított aránya az elemzett években nem változott jelentősen.
A szakképző iskolai képzésben ettől eltérő folyamat rajzolódik ki. A fiatalok körében csökken a hároméves szakképző iskolai képzés súlya, miközben a felnőttek körében éppen az ezekhez kapcsolódó szakmák iránt nőtt az érdeklődés. Az előadó ezt részben azzal magyarázta, hogy a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő, gyakran egy-két éves képzések gyorsabban képesek reagálni a munkaerőpiac változó igényeire. Beillesztett szöveg
A turizmus–vendéglátás Budapest egyik legnagyobb szakképzési ágazata
A VSZOE szempontjából különösen figyelemre méltó az ágazati bontás. A budapesti szakképzésben három ágazat emelkedik ki tanulólétszámával: az informatika és távközlés, a turizmus–vendéglátás, valamint a gazdálkodás és menedzsment.
Ez a három ágazat együttesen közel annyi tanulót oktat, mint az összes többi ágazat együttvéve. Emiatt az ezekben bekövetkező létszámváltozások már a teljes budapesti szakképzés összlétszámának alakulására is érzékelhető hatással vannak.
A 2022. októberi és 2023. októberi adatok összevetésekor valamennyi ágazatban növekedett a tanulólétszám, bár eltérő mértékben. A következő évek adatai azonban már azt mutatták, hogy a legnagyobb ágazatokban sem automatikus a növekedés, ezért különösen fontos a belépő évfolyamok vizsgálata.
Figyelmeztető változás a turizmus–vendéglátás belépő évfolyamain
A belépő évfolyamok adatai azért különösen fontosak, mert ezek már a következő évek várható tanulólétszámáról is információt adnak.
Sz. Horváth Mária elemzése szerint a tanulói jogviszonyban belépők száma összességében évről évre csökkent. A három legnagyobb ágazatban ez eltérő időpontban vált markánsan láthatóvá: a gazdálkodás és menedzsment területén már 2023-ban, az informatika és távközlésben 2024-ben, míg a turizmus–vendéglátásban 2025-re jelentkezett jelentősebb létszámcsökkenés a belépő évfolyamokon. Beillesztett szöveg
Az előadó hangsúlyozta, hogy ennek hátterében több tényező állhat. Ilyen a demográfiai helyzet és az általános iskolát befejező korosztály létszámának változása, de a továbbtanulási lehetőségek és a felsőoktatási felvételi rendszer változásai is befolyásolhatják a technikumi képzések iránti keresletet. Beillesztett szöveg
A turizmus–vendéglátás szakképző intézményei számára ez különösen fontos jelzés. Egy nagy létszámú ágazat esetében a belépők számának változása néhány éven belül a végzősök, majd a munkaerőpiacra kilépő pályakezdők számában is megjelenhet.
A végzősök között is meghatározó a turizmus–vendéglátás
Az elemzés külön vizsgálta a végzős évfolyamokat is. Sz. Horváth Mária a 2022/2023-as tanévtől az utolsó lezárt tanévig ágazatonként és szakmánként is áttekintette, hányan tanultak végzős évfolyamon. Kis_Zoltán_Duális_képzés_belülr…
Az adatok alapján a turizmus–vendéglátás azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyekből nagy számban kerülnek ki fiatal pályakezdők a budapesti munkaerőpiacra. Az előadó megfogalmazása szerint Budapesten az informatika és távközlés mellett éppen a turizmus–vendéglátás az egyik olyan terület, ahol jó eséllyel találkozhatunk húsz év körüli, frissen végzett szakemberekkel.
Ez a vendéglátás munkaerő-utánpótlása szempontjából lényeges információ: az ágazat nemcsak a teljes tanulólétszám alapján tartozik Budapest legnagyobb szakképzési területei közé, hanem a munkaerőpiacra kilépő fiatal szakemberek számában is meghatározó.
A legnagyobb létszámú szakmák között is ott a turizmus–vendéglátás
A 2025-ös tanév legnagyobb létszámú szakmáinak bemutatása tovább árnyalta a képet.
Tanulói jogviszonyban a TOP 10-be kizárólag technikumban oktatott, 5-ös szintű szakmák kerültek. A legnagyobb létszámú szakmák között a három meghatározó budapesti ágazat – a gazdálkodás és menedzsment, az informatika és távközlés, valamint a turizmus–vendéglátás – szakmái is az élmezőnyben szerepeltek.
A felnőttképzési jogviszonyban ugyancsak erősen jelen van a turizmus–vendéglátás. Az előadásban külön is elhangzott, hogy a legnagyobb létszámú szakmák között a cukrász és a szakács is szerepel.
Ez egy további kérdést is felvetett. A felnőttképzésben szakmát szerzők esetében nem feltétlenül tudjuk, hogy a végzettség megszerzését követően milyen arányban kívánnak ténylegesen az adott szakmában elhelyezkedni. Sz. Horváth Mária ezért arra is ráirányította a figyelmet, hogy a képzésben részt vevők létszáma és a tényleges munkaerőpiaci utánpótlás nem feltétlenül ugyanaz a mutató.
Ez a turizmus–vendéglátás esetében különösen érdekes: miközben a szakács- és cukrászképzés a felnőttek körében is nagy létszámú, további vizsgálatot igényelne, hogy közülük hányan jelennek meg később ténylegesen a vendéglátás munkaerőpiacán.
Mit jelentenek ezek az adatok a vendéglátó szakképzés számára?
A bemutatott statisztikák alapján a turizmus–vendéglátás továbbra is Budapest egyik legnagyobb szakképzési ágazata, jelentős tanulói létszámmal és nagyszámú, munkaerőpiacra kilépő végzőssel. Ugyanakkor a belépő évfolyamokon 2025-ben már érzékelhető létszámcsökkenés jelent meg.
Ez egyszerre teszi fontossá a pályaorientációt, a beiskolázást, a képzések szakmai vonzerejét és a munkaerőpiaci kapcsolatok erősítését. Az intézményeknek ráadásul mindezt saját adottságaik – az oktatói kapacitás, a tárgyi feltételek, a tanműhelyek és a duális partnerek lehetőségei – figyelembevételével kell tervezniük.
Sz. Horváth Mária előadásának egyik gyakorlati következtetése éppen az volt, hogy az országos vagy budapesti összesített adatok önmagukban nem elegendők. Ágazati, szakmai, jogviszony szerinti, valamint belépő és végzős évfolyamokra bontott adatokra egyaránt szükség van, ha azt szeretnénk látni, honnan érkezik és merre tart egy-egy szakma utánpótlása.
A turizmus–vendéglátás esetében pedig a bemutatott adatok alapján egyszerre látható az ágazat jelentős súlya a budapesti szakképzésben, a fiatal szakemberek munkaerőpiaci utánpótlásában betöltött szerepe, a felnőttképzésben népszerű szakács- és cukrászképzés, valamint a belépő fiatalok számának alakulása, amelyre a következő években érdemes külön figyelmet fordítani.
Zelei Eszter: a KRÉTA duális modul gyakorlati tapasztalatai
Zelei Eszter, az EDUDEV Zrt. terméktámogatási menedzsere a KRÉTA duális modul aktualitásait, a közelmúlt fejlesztéseit és a használat során leggyakrabban felmerülő problémákat mutatta be.
Az egyik fontos fejlesztés, hogy az egyes adatsorokat – például egy duális csoportot – az azt létrehozó adminisztrátor tudja módosítani vagy törölni. Ennek célja annak elkerülése, hogy az iskola vagy a duális képzőhely a másik fél tudta nélkül módosítson vagy töröljön közösen használt adatokat.
Az előadás gyakorlati példákat is hozott. A nyári időszakban sok intézmény azért nem tudta a tanulókat duális csoportba sorolni, mert az iskolai adminisztrációban a tanulókat már a szakirányú vagy egybefüggő gyakorlat teljesítése előtt továbbléptették a következő tanévbe. A rendszer emiatt úgy érzékelte, hogy a tanulók már nincsenek megfelelő osztályba sorolva. A tapasztalat alapján ezért célszerű a tanévi léptetést csak a gyakorlatok, illetve az esetleges javító- és osztályozóvizsgák lezárását követően elvégezni.
A bemutatott gyakorlati példák azt is jelezték, hogy a duális képzés működésében az adminisztráció nem pusztán háttérfeladat: az iskola és a képzőhely közötti pontos adatkezelés és kommunikáció a mindennapi működés egyik alapfeltétele.
Gerlei Béla: home office, mesterséges intelligencia és a pályakezdők helyzete
Gerlei Béla nyelvhasználat- és viselkedésszakértő, a Karrier Intézet alapítója más nézőpontból közelített a szakképzéshez. Előadásának középpontjában az állt, hogyan változtatja meg a home office, a mesterséges intelligencia és általában a munka világának átalakulása a pályakezdők lehetőségeit, illetve mire érdemes már az oktatás során felkészíteni a fiatalokat.
Az előadás egyik kiindulópontja az a gyakran megfogalmazott állítás volt, hogy „az AI elveszi a fiatalok munkáját”. Gerlei Béla ezt tágabb összefüggésben vizsgálta: az AI és a távmunka kapcsolatát, a tanulás szerepét, valamint azt, hogyan lesz a megszerzett információból tényleges viselkedés és alkalmazható tudás.
A kérdés a szakképző intézmények számára is fontos. A szakmai tudás átadása mellett egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a fiatalok képesek legyenek munkahelyi környezetben tanulni, kapcsolatokat kialakítani, visszajelzést kérni és kapni, alkalmazkodni, valamint a megszerzett tudást tényleges cselekvéssé alakítani.
Ez a duális képzés egyik sajátos értékére is ráirányítja a figyelmet: a tanuló nemcsak szakmai feladatokat végez, hanem megtapasztalja a valódi munkahelyi működést, a szakmai közösséget, az együttműködést és a felelősségvállalást is.
Kis Zoltán: „Nem kitaláltuk. Megkérdeztük.”
Kis Zoltán, a VSZOE elnöke, az MVI oktatási alelnöke és a VIK igazgatója „Duális képzés belülről – a szakember, a vezető és az oktató szemével” című előadásában saját szakmai szerepein keresztül mutatta be, hogyan változhat ugyanannak a rendszernek a megítélése attól függően, hogy melyik oldalról tekintünk rá.
Tanulóként és szakácsként, később konyha- és üzletvezetőként, vállalkozóként, oktatóként, ágazati képzőközpont vezetőjeként, majd iskolaigazgatóként más és más szempontok váltak meghatározóvá. Az előadás egyik személyes felismerése az volt, hogy ami kívülről az iskola innovációval szembeni ellenállásának tűnhet, az belülről sokszor kapacitás- és leterheltségi problémaként jelenik meg. Az iskolai működés saját feltérképezése 27 területet és 567 különböző feladatot azonosított.
A kérdés azonban nem az, hogy ki hibás, hanem az, hogyan lehet a különböző nézőpontokat közelíteni.
Nem kitaláltuk, mit gondol a másik oldal
Az előadás ennek példájaként mutatta be a VSZOE és az MVI keretében az elmúlt hónapokban végzett szakmai konzultációt.
A folyamat egy budapesti iskolavezetői egyeztetéssel indult, amelynek eredményeként 11 fejlesztési javaslat fogalmazódott meg. Ezt országos felmérés követte. Az IKK adatbázisa alapján 189 képzőintézményt kerestek meg; a kérdőív azt vizsgálta, mennyire támogatják az intézmények a 11 javaslatot, illetve milyen további változtatásokat tartanának szükségesnek.
A visszajelzések alapján nyolc javaslat támogatottsága meghaladta a 90 százalékot, mind a 11 javaslaté pedig a 80 százalékot, miközben további 127 szakmai javaslat érkezett az intézményektől. Beillesztett szöveg
A munka ezt követően a gazdálkodói oldal bevonásával folytatódott. A konzultációba olyan nagy duális képzők is bekapcsolódtak, amelyek együttesen mintegy 3000 tanuló képzésében vesznek részt. A következő lépés az iskolai és gazdálkodói oldal tapasztalatainak összevetése, majd a közös és eltérő pontok további szakmai egyeztetése. Beillesztett szöveg
Az előadás központi üzenete egyszerű volt:
„Nem kitaláltuk. Megkérdeztük.”
Ez a megközelítés helyi szinten is alkalmazható. Egy iskola akár 60–70 duális partnerrel is kapcsolatban állhat, ezért nem reális minden partnerrel külön képzési logikát kialakítani. Szakmánként, szakirányonként vagy iparáganként azonban érdemes összehívni a partnereket, elmondani, mit lát az iskola, megkérdezni, mit lát a gazdaság, majd közösen kialakítani a működő megoldásokat. És ugyanilyen fontos magukat a tanulókat is megkérdezni. Beillesztett szöveg
A gondolat három lépésben foglalható össze:
Kérdezd meg – értsd meg – állapodj meg.
Varga Zoltán: több mint 2700 duális képzőhely Budapesten
A szakmai nap záró részében Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője a fővárosi duális képzés aktuális adatait és a kamara szakképzési tevékenységének több területét mutatta be.
A 2026. szeptember 29-i kamarai adatok szerint Budapesten 1736 cég, 2743 képzőhely és 108 szakma kapcsolódott a duális képzéshez, a nyilvántartott fogadható tanulói, illetve képzésben részt vevő kapacitás pedig 55 066 fő volt.
Ezzel párhuzamosan a bemutatott intézményi adatok 86 szakképző intézményt, 105 működési/feladatellátási helyet, 124 szakmát és 23 401 kihelyezhető tanulót mutattak.
Az adatok összevetése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nyilvántartott képzőhelyi kapacitás automatikusan találkozik a tényleges tanulói igényekkel. Egy-egy újonnan induló szakmánál továbbra is előfordulhat, hogy az intézménynek megfelelő duális partnert kell találnia. Varga Zoltán arra biztatta az intézményeket, hogy ilyen helyzetben keressék a kamarát; korábban már arra is volt példa, hogy célzott együttműködéssel segítették új duális képzőhelyek bevonását egy adott szakmába.
Ellenőrzés mellett a minőség is egyre fontosabb
2026 első három negyedévében a BKIK adatai szerint 185 hatósági ellenőrzés, 39 megújító hatósági ellenőrzés és 362 nyilvántartásba vételi eljárás történt.
Varga Zoltán hangsúlyozta az iskolák és a duális képzőhelyek közötti folyamatos kapcsolattartás fontosságát is. Az intézményeknek érdemes rendszeresen visszajelzést kérniük a tanulóktól a képzőhelyi tapasztalatokról, és ha súlyos problémát vagy jogszabálysértés gyanúját tapasztalják, azt jelezni a kamarának.
A kamara ugyanakkor a jogszabályi megfelelés vizsgálatán túl a minőség és a hozzáadott érték láthatóvá tételére is keresi a lehetőségeket.
Ennek egyik példája a Duális Képzőhelyek Kiválósági Díja, amelynek első programja különösen érdekes a VSZOE tagsága számára: a kezdeményezés a turizmus–vendéglátás ágazatban, három szakmában – cukrász, szakács és pincér–vendégtéri szakember – indult el.
A programban nem kizárólag egy beadott pályázati dokumentum alapján értékelték a képzőhelyeket: a koncepció része volt, hogy helyszínen is megnézzék, hogyan zajlik ténylegesen a képzés. Az első körben kilenc díjazott szerepelt.
Pályaorientáció, szakmai versenyek és vizsgáztatás
A BKIK pályaorientációs tevékenységében az iskolák és a kamara közötti együttműködés, tanműhely-látogatások, általános iskolai tájékoztató napok és workshopok is szerepet kapnak.
A szakmai versenyekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a SZKTV/OSZTV versenyfelhívás 2026 októberének első felében várható, a jelentkezési határidő pedig várhatóan novemberben lesz. A JuniorSkills 2026-os versenyeit hat szakmában tervezik.
A 2025-ös vizsgadelegálási adatok szerint Budapesten 881 bejelentett ágazati alapvizsgán 12 359 fő, míg 1151 bejelentett szakmai vizsgán 16 724 fő vett részt.
Sok nézőpont – közös felelősség
A szakmai nap előadásai különböző területekről közelítették meg a szakképzést, mégis több közös pont rajzolódott ki.
A duális képzés nem pusztán az iskola és a gazdálkodó közötti adminisztratív kapcsolat. A rendszer működésére egyszerre hatnak a tanulók, az oktatók, az intézményvezetők, a duális képzőhelyek, a kamarák, a szakmai szervezetek, a munkaerőpiac és az oktatásirányítás.
A szakmai nap egyik tanulsága, hogy a rendszer fejlesztéséhez nem elegendő egyetlen szereplő nézőpontjából megfogalmazni a problémákat és a megoldásokat. Ehhez adatokra, szakmai tapasztalatokra, a különböző szereplők közötti párbeszédre és egymás működésének megértésére egyaránt szükség van.
A VSZOE az elmúlt időszakban megkezdett országos konzultációban ugyanezt az elvet követi: minél több intézmény és szakember tapasztalatát összegyűjteni, majd ezek alapján azonosítani azokat a pontokat, amelyekben széles körű szakmai egyetértés alakítható ki.
Mert ahány szereplő, annyi nézőpont – de a cél közös: olyan szakképzés működtetése, amelyben az iskola, a duális képzőhely és maga a tanuló is partner, és amelyből felkészült, sikeres és a szakmájában jövőt látó fiatalok kerülnek ki.